|
III. Őszi Kutyás Mélypont Túra
Sziasztok!
Megkésve ugyan, de meghoztam a leirást a keddi mélyponti túráról:
Haverokkal, ismerősökkel már korábban megbeszéltük, hogy együtt kimegyünk a séta kiinduló pontjára, a szegedi lövölde utcához. Én mentem Jackie-vel, Szilvi Sziszivel, a rotweillerrel, és Irina hozta Simont, a törpe pinschert. Kijött még Dani barátom is, csak ő sajnos kutya nélkül, ugyanis Pherosnak a lába miatt pihennie kell, igy ez a túra nagyon megterhelte volna az izületeit.
A kocsiból kiszállva láthattuk, hogy már gyülekeznek a kutyások, mindenféle eb és gazdáik ott vártak a kiinduló ponton várva az indulásra. Miután mindannyian összegyűltünk, készültek csoportképek is, majd kezdődhetett is a séta.
Főként a töltésen mentünk és szántóföldek között, közel a szerb határhoz. Út közben sok kép készült szerencsére, hiszen én fényképezőt nem tudtam vinni sajnos. Nagyon jó hangulatban telt az út, sokat beszélgettünk ismerősökkel miközben a kutyáink önfeledten, póráz nélkül rohangászhattak. Egyesek lementek a Tiszához is úszni, ám voltak olyanok akik a közeli csatornákban mártóztak meg, igy lett a világos vajszinű labdradorból félig sötétszürke-világos szinű bicolor és nagyon sáros kutyus. Nagyon aranyosak voltak, bár gondolom a gazdáiknak nem okozott ekkora örömet a sáros móka mint a kutyáiknak.
Jackie és Sziszi :)
Mire elértük a célunkat, a Tiszaszigeti Mélypontot, addigra már jól elfáradtunk. Azonban a kutyákon egy cseppet sem látszódott, hogy probléma lett volna nekik az út, a pihenőhelyen is végig rohangászott a nagytöbbség. Danival ketten alphazoos felsőben mentünk és szórólapoztunk, pontosabban kuponokat osztogattunk, ugyanis már korábban megkértek rá minket, mi pedig válaltuk. De ahogy a visszajelzéseket is kaptuk, olvastuk, örültek a kuponoknak. A pihenő után indultunk is vissza. Na a visszaúton már megálltunk néhány kilátónál gyönyörködni a tájban, emiatt nem is kicsit le is maradtunk a többiektől, de mi négyen azért összetartottunk. Összességében jó kis túra volt, teljesitettük a 20 km-es távot, jókat beszélgettünk, a kutyusok meg nagyon jól érezték magukat, az én kis tacsimmal már másodjára voltunk, és igen jól birta, nagyon edzésben van, nem nagyon fáradt ki. Negativum viszont volt sajnos amit meg kell hogy emlitsek, a tavalyihoz képest láthatóan kevesebben voltunk, és amit sajnálok még nagyon hogy pár kedves ismerősöm akikkel meg volt beszélve hogy jönnek, végül mégsem jöttek. Hát igy alakult, de majd máskor. Egy élmény volt, biztos hogy fogok menni jövőre is, csak akkor már nem egy kutyussal :)
Jackie Sziszi a roti mellett ül , csak olyan pici hogy alig látszik :)
Laza pihenő. A sorompón balról jobbra: Irina, Dani és Én
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
