Ceréket elfogadok, azonban csak igencsak igényes lapokkal jelentkezzetek, főleg állatos témában, blogok, sokcikkes lapok jöhetnek. Más egyebet is meghallgatok
A tegnapi napomról szeretnék mesélni nektek, ugyanis egyik cserémet látogattam meg, kimentem hozzájuk kutyázni. 4 óra odaút után sikerült is találkoznom vele Debrecenben, majd indultunk is ki hozzájuk Hosszúpályira a falunapra. Odaérve három kutyus fogadott minket, két beagle, Nelly és Folti, valamint Lassie, a skót juhász szuka. el is mentünk velük azonnal sétálni, én vittem a beagle fiút, mig a csajszi Nellyt és Lassie-t. Nagyon durva volt, én már annyira hozzászoktam ahhoz hogy az én kutyám nem húz, illetve csakha egyet köhécselek is már abbahagyja amit csinál és igazodik a lábamhoz, ez a beagle fiú meg durr bele majdnem elrántott párszor. Hát beagle-el nem is egyszerű, ezt mindig is mondtam, most szószerint meg is tapasztalhattam. Mondta a lány hogy nevelgessem nyugodtan ugysem fog szótfogadni se. Hát én mondtam nem vagyok oktató, se kiképző, de a végén már annyira idegesitett Folti hogy pár apróságot bevetettem már. Például ha nagyon erősen húzott hogy jelölgessen nem hagytam neki, valamint csináltam vele pórázfegyelmet is egy kis fárasztással. Visszafele már sokkal kevésbé húzott, de ahhoz hogy ő rendesen tudjon közlekedni nagyon sokáig kellene ezt csinálni vele, ugyanis rendkivűl intelligens és makacs kutya. A skót juhász, Lassie, pedig eszméletlenül labda és bármilyen apport bolond, ha nem dobom el ugat nekem, és csak közvetlenül az apportárgyat nézi, ami legtöbbször egy kibelezett plüss állat volt. Amint eldobtam neki vissza is hozta és le is tette elém. Ezt kihasználva könnyedén tudtam motiválni, leültetni, valamint akadályokon átugratni is. A fektetéshez már egy kicsit több idő kellett volna, abban amugyis Folti volt a jobb, hiszen a gazdi őt már rendesen megtanitotta ülni és feküdni is. Úgy mondták hogy Lassie az apportbolondsága miatt nem tanitható a kutyasuliban, vagy ezt ottmondták arra már nem emlékszem. Ez egyátalán nem igaz, mind a juhász, mind a beagle-k remekül tanitható, okos kutyák, nyitni kell az új tanitási módszerekre amiket megmutattam és elmondtam neki, pl. szemkontaktus, megvezetés, sétáltatási pórázfegyelem, és akkor mind a három kutyus rendkivül jól szótfogadó és jól neveltek lesznek, hiába nem kölykök már. Csak ügyesen és kitartást, ezt üzenném a gazdinak, és akkor se pórázra, se fojtóra nem lesz szükség, ezt garantálhatom ;)
Először nem is tudtam mivel jöjjek, mostanában annyi az esemény, és oly kevés az idő hogy mindent leirjak, ezért fordulhat elő hogy esetenként csúszik egy-egy várt blogbejegyzés. Node semmi baj, aggodalomra semmi ok, jelentem élek és megvagyok, és ennél nagyobb időkre nem tervezek eltünni :D
A téma, noshát most a frisbee-zés ismételten. Egyre ügyesebbek vagyunk Jackievel mindketten, én jobban dobok ő meg jobban kap. Egyértelmű hogy a két stilus közül mi a freestyle-t válaszjuk, persze megtanulok távolságit is dobni, de sokkal jobban érdekel és tetszik a szabadstilus. Ez Jackie-nek is jól áll, és annyira rá tud pörögni már a frisbee-zésre, hogy valami eszméletlen ügyesen és gyorsan megy a korong után, kapja el őket és csinálja közben a trükköet. Egy kezdő videót is akarok majd késziteni, hol is tartunk, hogy majd összehasonlitsam majd egy fél évvel későbbi videóval, amikor már ugyanis sokkal jobbak leszünk az biztos :)
De addig is: gyakorlás-gyakorlás-gyakorlás. Körülbelül két naponta gyakorolok Jackievel illetve mindennap gyakorlok saját magammal vagy mással, de akár órákat is. Szoktam a kutyastrandon is, valamint lenti töltéses kutyasétákon, mivel szerencsére a legtöbb kutya inkább labdás, igy a korong nem érdekli annyira őket, Jackie meg legtöbbször a többi kutyussal játszik, miután rájött hogy nem neki dobáljuk és sosem kaphatja meg.
Szóval egy a lényeg amig jó idő van, addig frisbee time:)
És persze agility :D
Jackie és a korongok
Viki alkotása. Most kb hülyének néz minket az ebem :D
Eljött végre a várva várt nap, augusztus 4.-e, az ösztönkezelési szeminárium, amit Korom Gábor Az egyik kutya másik nem házigazdája és a tükör módszer egyik alapitója tartott a Népszigeti kutyasuli tükörterápiás csapatával. Először egy körülbelül egy órás előadással kezdődött az egész, hasonlóan az alapfokos előadáshoz csak egy kicsit másabb témákról. Szó volt a verbális és non-verbális kommunikációról, a farkasok falkalétéről, és a dominanciáról, és annak erősségéről, az alfáról és az omegáról. Ám mégis a legfontosabb téma, az amiről maga a szeminárium is szólt elsősorban: az ösztön. Hogy mi is az ösztön? Ez egy olyan dolog, ami magához a túléléshez szükséges. Mint ösztön, ez megvan és létezik a farkasok leszármazottaiban is, a kutyákban. A hétköznapi ember sajnos teljesen megfeletkezik vagy csak nem is gondol arra az ösztönenergiára, ami a kutyájában lapul. A kutya kettős lény pont ezek miatt. Hiszen otthon egy bűbájos kis lény aki minden mozdulatunkat lesi és odabújik hozzánk. Ám amint lemegyünk hirtelen megváltozik: már egyre kevésbé figyel a gazdára, sokkal jobban érdeklik a különböző környezeti ingerek, zajok és szagok, másik kutya, esetleg erődben vadállat, madár. Ez is a kutya, egy ösztönenergiától duzzadó lény.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy megismerjük a kutyáink ezen oldalát is. Hogy miért morog másik kutyára? Miért akar emberekre támadni? Miért fél a többi kutyától vagy idegen zajoktól? Ez a szeminárium tökéletesen megadott mindent választ ezekre a kérdésekre, öröm volt hogy ott lehettem és hatalmas élmény, maradandó. Az előadás után a beválogatott problémás kutyákkal foglalkozott Gábor és a terápiás oktatók a kutyáikkal. Először félős kutyák következtek, a terápáis kutyák egyike sem vette figyelembe hogy ottvolt egy félős kutya, emiatt nagyon gyorsan feloldódott, már nem volt lenn a farka és a füle, egyszerűen jó volt látni hogy egy ennyire félénk kutya is feloldódik. A terápiás kutyusok nagyon ügyesen dolgoztak. A kedvencem az egyik kutya másik nem tv műsorból is ismert Kópé nevű drótszőrű foxterrier.
Mikor az agressziv kutyák következtek, azok közül is elsőként egy másik drótos foxi, egyszerűen annyi könnyen és gyorsan elvezette az agresszióját. A másik foxi még meg is támadta Kópét, de az lenyomta egyszerűen sérülés nélkül. Pár perc és a foxi már nem is arcoskodott annyira. Rájött hogy itt nincs helye a domináns viselkedésnek. Gábor foglalkozott még vele utána sétáltatási pórázfegyelmet alkalmazva, de nagyon sokat változott. Pár terápiás foglalkozás után nagyszerű eredmények érhetőek el vele.
Agressziv kutyák közül volt két tacskó is, akik folyton verekedni akartak. Na őket Gábor rendezte le, elmagyarázta és megmutatta, hogy az ilyen helyzeteket nem elkerülni kell, hanem megoldani. Volt egy dominánsabb argentin dog is, de ő tőle rosszabbra számitottam, egész jól viselkedett a pályán de látszott rajta a járásából és a pisiléseiből hogy milyen domináns.
A szeminárium végén lehetett még kérdezni Gábortól, én is kérdeztem, de sajnos nem kaptam kielégitendő választ, elmondta amit eddig is tudtam, de azt hogy hogyan csináljam, arra konkrétot nem mondott, de ugy érzem jól is tette hiszen rá fogok erre érezni magamtól is.
Szuper nap volt, meleg volt de sátor alatt volt a közönség, és volt büfé is hideg üditőkkel :)
És külön jó volt megismerni és élőben látni a terápiás kutyákat, Kópét, Faust-ot, és a többieket persze. Egy élmény volt.
Végre minden megvan ahhoz hogy megirjam az agilitys bejegyzésemet, a szöveganyag a képanyag és a videók is. Nem is szaporitom itt az elején a szót rögtön bele is vágok.
Csütörtökre beszéltük meg az első agility edzést a többiekkel, 4en voltunk összesen, bár igaz csak hárman agilityztünk a negyedik személy néző volt csak:)
A csapat :)
Az egész nap sajnos csúsztatással kezdődött, igy jóval később sikerült kiértni a pályára mint azt terveztük, de ennek ellenére maga az ,,edzés" hihetetlenül jó volt. Először Rita Vikivel és Kirával foglalkozott. Eszméletlen az a kutya, nagyon gyors, nagyon pörgős, mindig kész a játékra egy labdával, frisbee-vel vagy épp húzókás játékkal. Éppen ezért ezekkel nagyon jól motiválható, csak néha már éppen túlpörgött ez volt nála a gond, igy egy kisebb lenyugtatás után ismét nagyon szép mozgásokat hajtott végre a pályán.
Ezekután én jöttem Jackie-vel. Jackie-vel már elkezdtük az "agility alapjat", magát a vezetést és irányitást, azonban odáig még nem jutottunk el hogy tudjam mind két oldalt vezetni, mindig bal láb mellé igazodik, igy első és lényeges gyakorlás az az, hogy megtanuljon jobb láb mellett is jönni, hiszen az agilityben minden irányt tudni kell. Ő csipogós labdával motiválhato a legjobban. Az ugró akadályra néztünk rá először, természetesen a léc nem volt felhelyezve csak a földön volt, és az volt a lényege az egésznek hogy átmenjen az akadály között. Szuperül megcsinálta, sőt egy picit még ugrott is :) Igy csináltuk meg azt, hogy mikor Rita megfogta Jackie-t, én áthivtam és mondtam neki hogy hopp, és egy halványat ugrott, majd megkapta a labdát. A következő amire ránéztünk az a kúszó. Először össze lett tolva a legkisebbre, csak hogy ne legyen az hogy esetleg megijed vagy nem megy át rajta és ilyenek. A műsor ugyanaz, Rita megfogta, én meg a túloldalt áthivtam a labdával. Elsőre át jött, annak ellenére hogy most látott először kúszót, minden gond nélkül teljesitette a feladatot a labdáért, amit meg is kapott minden alkalommal. Körülbelül 3-4 ilyen kúszózás volt, majd ismét Vikiék gyakoroltak, kicsit bonyolultabb dolgokat, mint előzőleg. Nagyon ügyesek voltak mindketten. Miután ők ismételten elfáradtak mi jöttünk. A kúszót már nem toltuk össze, hanem csak ugyhagytuk ahogyan Kiráéknál is volt. Megpróbáltuk Jackiet, átszalasztani rajta, ugy hogy futok mellette és ő meg átszalad a kúszón. Ezt is nagyon ügyesen csinálta, a teljes hosszúságú (kb 6 méter ha jól tudom) kúszón átszaladt, majd a végén megkapta a labdát. Még a végén csináltunk olyat hogy a két akadályt összevontunk, egy hopp-ot és egy kúszikot. Még ez is ment neki. Egyetlen hibája, amit elkövetett rendszeresen az miattam volt: az időzitésem nem volt mindig jó, ez az amit meg nekem gyakorolni kell. A kutya jó, csak én legyek gyorsabb. Nagyon gyorsan kell mondani egymás után a hopp-ot és a kúszikot, egymás után többször is, hogy figyeljen a kutya, miközben én labdával vezetem és futok mellette.
Ezekután a kutyusokat eltettük, és Rita pinscherjével gyakoroltunk mindketten, először Viki majd én. Hát nekem még mindig az a bajom hogy lassú vagyok, éppen ezért gyakoroltuk Cikivel. Nagyon ügyes az a kutya, összeraktunk egy kisebb pályát neki 4 ugróakadályból és egy görbitett kúszóval. Az én vezetésem nagyon rossz eleinte, de utána csak sikerült belejönnöm, igy már többször is végig tudtam vezetni Cikit a pályán. Ő meg mindig megkapta a jutalmat utána, a virslit, igy nem panaszkodhatott hogy vele gyakoroltunk:) Jackie-vel ez kell csinálnom: őt felpörgetni, de magamat is, hogy gyorsabb legyek, jobban időzitsek. Alig várom már a következő edzést, vélhetően rendszeresiteni fogjuk ezeket, és igyekszem mindig ott lenni, hiszen fantasztikusan éreztük magunkat, Jackie eszméletlenül élvezte, és tudom, hogy ez ami igazán nekivaló. Akadályokat elsőre megcsinálta, jól motiválható és nagyon pörgős kutyus. Csak legyek én is gyorsabb hozzá :)
Edzés után Jackie belefeküdt a kis medencébe. Kifáradt rendesen, de nem csak ő hanem én is, megizzasztott rendesen az agility nap, de nagyon nagy élmény volt. Eddig is nagyon tetszett ez a fajta kutyás sport, de most mégjobban. Nagyon sokat tanultam aznap :)