Ceréket elfogadok, azonban csak igencsak igényes lapokkal jelentkezzetek, főleg állatos témában, blogok, sokcikkes lapok jöhetnek. Más egyebet is meghallgatok
Mióta tavaly megvettem Árkosi József agilitys könyvét, azóta tetszik ez a sportág, de mivel nekem egy tacskóm van, igy ugy gondoltam ez nem neki való. Újabban viszont ismerősökkel való beszélgetés és utána olvasás során rájöttem, hogy igenis lehet a tacskókat is agilityni. Ellenérvként én is a hosszú és sérülékeny gerüncüket és kicsi lábaikat hoztam fel, azonban a tacskók igenis fürgék kurta lábaik ellenére, és okosan űzve ezt a sportot, nagyszerű kikapcsolódást és közös munkát jelenlet a kutyánkkal. Az agility mellett szól még, hogy nagyon jó kapcsolat alakulhat ki a kutya és a gazdi között, nemhiába nevezik az agilityt a kapcsolat sportjának.
Egyik legjobb példa a tacskós agilityre: Madzag, a mentett szálkás szőrű tacskó. Nagyon aranyos ahogy csinálja a feladatokat, profi :)
Azért is jutott eszembe mostanság újra az agility, mert kezdem egyre jobban kiismerni a kutyusomat, nagyon imád pörögni, és rohangászni meg ugrálni. Tegnap a strandon lopott egy labdát és hivta vele játékra a többi kutyust, és olyan ügyesen rohant labdával a szájában, átugrot pár lécet (kb 40 cm távolságot) átszlalomozott a székek és a gazdik között, majd tök ügyesen fordult le mindig az ellenkező irányba hogy véletlen se érjék utol a többiek. Eszméletlen volt ezt nézni, a gazdikkal jókat nevettünk ott:)
Nomeg korábban is már Baktóban vannak ilyen út menti kis vizgyűjtő árkok, oda vissza átugrálja őket parancsszóra elsőre, ugy hogy sosem tanitottam neki ilyesmit.
Szóval még az is lehet, hogy Jackie is agilitys lesz, a középfokú tanfolyam után majd elválik minden, idén már más cél nincs kitűzve a K99 ü/2 vizsgán kivül :D
Nagyon jól telnek a napjaink, sokat vagyunk a strandon és kutyák között természetesen. Tegnap olyan gyönyörűen úszott hogy csak lestem. A 4 méterre bedobott labda után veti magát, beúszik és a vizben akkora vetődéssel megy rá a labdára, hogy öröm nézni. És úgy vetődik hogy a lába nem ér már le a talajon, hanem vizből vizbe.
Sziasztok!
Már év elején eldöntöttem, hogy fogok menni szemináriumokra, amennyire csak anyagilag futja. Sajnos úgy alakult, hogy csak egyre lesz lehetőségem menni, ki is néztem magamnak az ösztönkezelési szemináriumot, hiszen nagyon hasznos anyagot tartalmaz és nekem is inkább ezt javasolták az összes közül. Nemrégiben megtudtam, hogy ez a szeminárium itt Szegeden is lesz, igy mégcsak pestre sem kell felutaznom, az előadást ugyanúgy az Egyik kutya másik nem házigazdája, a tükör módszer kitalálója, Korom Gábor tartja. Tegnap amint megjelent hivatalosan is, időponttal, hellyel (bár ezt már tudtam hol lesz:) ) és árakkal azonnal jelentkeztem is megragadva a lehetőséget.
Ezenkivül várjuk a középfokot, de hogy addig is hogyan telnek a napjaink és miket gyakorlunk, azt a következő blogomban fogom megemliteni, szóval addig is türelem ;)
Sziasztok!
Ismét itt a tappancs nap. A plakátját már tegnap kitettem oldalra, most azonban szólok is róla pár szót. Már a tavalyin is ott voltam, de akkor még sajnos kutya nélkül, hiszen akkor még Jackie még az anyucijával és testvéreivel élt. Most könyebben megközelithető, új helyen lesz, aminek azért örülök, de ha van rá lehetősége kivitetem magam valakivel kocsival. Tavalyi napról is készültek képek, sajnos telefonnal, de itt megtekinthetitek:
Nagyon durva napon vagyunk túl ma.Szisziékkel a strandra mentünk le ismét, ahogy mostanában a déutáni és esti sétáink zajlani szoktak. A társaság nem akármilyen volt ma. Két dán dog, egy berni pásztor, egy újfullandi szuka egy staffordshire terrier, két labrador, egy aranyos de kissé erőszakos francia bulldog és persze mi Szisziékkel. Na mondanom sem kell mekkora aggályok voltak bennem Jackie miatt. A francia bulldogokat utálja röfögő hangjuk miatt, a nagy kutyákra meg kikaffog. Már most, szerencsére a bulldoggal semmi féle incidens nem volt, a dán dogokat kerülte, de a földön fekvő nagy lányhoz igen közel mert menni, ő nem zavarta. Hanem amikor meghozták az újfullandi szukát, Lucát, volt ám ijedség, hiszen egyik sulis kutyától is félt aki szintén újfullandi volt. Szerencsére ez a kutyus, Luca nagyon barátságos volt és nem volt az a nyomulós fajta mint Chrimson. Hatalmas fekete szőre volt, gyönyörűen hullámzott a kutyán, szerintem show kutya. Amikor a staffit hozták, akkor egy kicsit összekaptak, de utána Jackie-t nem érdekelte a staffi, szaglászhatta meg elment mellette, nem történt semmi, egyik sem kezdeményezett bunyót.
Vilmáék is megérkeztek, már előre is mentem egy kicsit hogy beszéljek velük, és ugy mentünk oda a többiekhez. Végre egy sulis is van rajtunk kivül. Kutyáink, annak ellenére hogy nagyon dominánsak (csak különböző neműek) nem veszekedtek, elfutkostak egymással, szimatolgatták a másikat. Egyedül Sziszivel volt egy kisebb összezörrenése a huskynak, de az sem volt komoly csak a labda miatt mert mindketten önzőek voltak :)
A legdurvább pedig csak ezután következett: egy kölyök, 6 hónapos labrador. Igen jól olvastátok, ő volt az egyetlen kutya egész nap akire Jackie igazán komolyan begurult, mintha csak a feszkót vezetné le, rátámadott mellőlem, mikor a kutyus üdvözölni akart engem. Na ekkora szidást még életében nem kapott Jackie, ezekután már rá sem mert vicsorogni a labrador kölyökre. Még egyszer mikor a labi játszani akart vele, Jackie jelezte hogy nem akar ő játszani, de a labrador nem értette Jackie mondandóját, igy mielőtt még durvára fordult volna a dolog, kiszedtem onnan Jackie-t és nem hagytam, hogy odamenjen. Ma a legkisebb vicsorgásért is szidás járt de azonnali hatállyal, nap végére már a tüdőmet is kiordibálhattam kb., de sajnos muszáj féken tartani az ő hatalmas erős dominanciáját. Különben ha egyszer olyan kutyát fog ki aki vissza is támad rá erősen, akkor nekem volt nincs kutyám. Most ennyit számit az erős, komoly leszidás és büntetés. Ezek után a labrador kölyök és Jackie egyszerre volt a lábam mellett miközben gugoltam, simogattam őket és nem haragudott már rá. A szidásnak köszönhetően Jackie elismerte, hogy ő nem dönthet ebben a szituációban hanem én, és ha ő dönteni mer, akkor csúnyán magára haragithat engem. Hát igen, sajnos Jackienek ez a legnagyobb jelenlegi problémája, de azt gondolom, hogy ennyi ismeretlen, nagy és erőszakosabb kutya mellett nem is csodálom ha kikészült. Egyébként már remekül tudom kezelni a domináns énjét, ma is sokat dicsértem ha hagyta magát szimatolni egy olyan kutyától akit utál, ekkor felvidult, ám ha vicsorgott, szidás járt érte. Kezdi már felfogni hogy mi a szitu, de sajnos ehhez ez kell, ilyen szituációk és persze idő mire megtanulja mi a rend.
Mostanában esténként új társaságba járunk kutyázni, pontosabban annyira azért nem újjak, hiszen sokukat már ismerjük. Nem is más helyről beszélek mint a kutyasuli új helyéről, és az azon található kutyaúsztató, kutyastrandról. Itt sulisokkal mindig találkozunk, legyen oktató, vagy éppen már középfokot végzettek. A kutyusok nagyon jó kis közösséget szoktak alkotni, nagyon jó velük lennt játszani, vagy csak nézni ahogyan élvezetten pancsolnak a hűs vizben egy-egy forró napon. Mindenkinek csak ajánlani tudom a Szegedi kutyastrandot, hiszen ilyen nagy melegben igazán élvezik a kutyusok a pancsolást és úszkálást és nagyszerű program lehetőség is a kutyáknak és gazdijuknak egyaránt. Mi egyre többet járunk már oda, lassan az esti sétáink is ott zajlanak, de sose baj mert jó helyen, jó társaságban vagyunk és kellően el is fáradunk, ezáltal jobbat is alszunk :)
AJÁNLOM AZ OLDALT
