2012.06.03. 11:42, aqua-terra
Napokra felosztva irom most le a mostani hét beszámolóját, talán igy jobban átláhatóbb és a lényeg is jobban látszik. Kezdjük tehát:
Kedd:
Keddenként pótfoglalkozás van, ilyenkor kevesebben is vagyunk, az előző hétvégi anyagokat ismételjük. Ezek a foglalkozások egy órásak, és az esti órákban van már (18.30-19.30) ami nagyon kellemessé teszi a tanulást, hiszen kellemes idő szokott lenni, az idő is lehül már picit, a nap is megy lefelé már. Ezen a héten kedden nagyszerű idő volt most, a tanulás is jól ment.
Szombat:
Na ez a mai nap a mi szempontunkból már a reggel rosszul kezdődött. A foglalkozásokat áttették reggel 8ra, hiszen ekkor az idő kellemesebb mind az ebeknek mind a gazdiknak. Csak ugye korán kell kellni, de mindennek megvan az ára. Egyik osztálytással összebeszéltük, és igy ki tud vinni minket meg hozni, háztól kutyasuliig és vissza. Na emiatt nagyon hálás vagyok neki, ugyanis nekünk eddig rendkivül körülményes volt a kijutás, nagyon el is fáradt Jackie rendszeresen. Igy, hogy kocsival megyünk, sokkal fittebb, vidámabb, játszik a többiekkel, figyel a feladatra. Ez most pont a szombatra nem volt igaz. Nagyon szét esett a figyelme, egyfolytában fedezni akarta az egyik ivartalanitott szukát, egy Ancsa nevű kopókeveréket. És igazából nem vele kezdte, hanem csütörtökön egy kutyafuttatóban egy ivartalanitott kannal, ahogy az előző bejegyzésemben is olvashattátok. Onnantól kezdve neki nem létezett más, behivni is alig birtam, nomeg az oktatóknak le kellett állitani, hogy ne fedezzen. Amikor meg feladat volt, nem nagyon csinálta, nem is élvezte az biztos. Akkor egy kicsit elcsüggedtem, hogy vajon mit ronthattam el nála, talán túl sokat várok el tőle, talán rossz napja volt, vagy egyszerűen minden egyszerre. Aznap egésznap letargikus volt, befeleforduló, nem akart játszani, sétálni, behivni sem volt egyszerrű. Este változott a helyzet, labdáztunk, imádta, hozta vitte, valamint ugyebár az irigységén változtatva, a labdát elkértem tőle, majd azonnal visszaadtam neki, és igy tovább. Semmi gyakorlás, klikkerezés, csak ez és egy kis játék. Na ez meghozta a kedvét a következő kutyasulis napra :)
Vasárnap:
Eszméletlen büszke vagyok rá, szinte hihetetlen, a tegnapi depis viselkedésnek nyoma sem volt, nagyon ügyesen figyelt, játszott, tanultunk. Láb mellett követés volt, pórázzal és anélkül is, valamint helyben maradás is volt, és a végén ránéztünk a csoportkerülésre is, először palackokkal, majd egy embert is meg kellett kerülni (oktatót). Pórázzal és póráz nélkül is megcsináltuk, utóbbi alkalommal sokkal jobban mint pórázzal:)
Még azt emliteném meg, hogy mostmár a jutalom falatozással való jutalmazást is elhagytuk, kipróbáltuk kedvenc játékaikkal jutalmazni a kutyusokat, volt akit egyátalán nem érdekelt, volt aki teljesitett a labdáért, de olyan is volt aki túlpörgött, igy nem tudott figyelni mert csak a labdát akarta. Nekünk ment nagyon, a végén megkapta a labdát, de nem a labdával vezettem meg. Csodálkoztam is, hogy ennyire jó volt, nagyon meglepett de persze pozitiv értelemben:)
Ezután kipróbáltuk már ugy, hogy már nem volt se jutifali, se labda, na ekkor is ügyes volt, azért egy picit hamis is, hiszen elkalandozott a tekintete néha:) Na ezt kell még egy picit gyakorolni majd a későbbiekben a vizsgára.
Összegezve eredményes volt a hét, kaptam hideget és meleget egyaránt, de minden esetben kiváncsi vagyok arra, ahogyan egy kivülálló de egyben hozzáértő is rávilágit a hibámra, hogy miben változtassak, ezáltal én is fejlődök, jobb gazdi leszek, és egyszer talán még több is:)
És hogy ne maradjatok képek nélkül se, hoztam nektek az egyik osztálytásról képeket, Bogyóról, a fiatal kuvaszról, akivel egy kocsiban szoktunk jönni menni a sulira. Ezutón is köszönöm nekik, hogy tudnak vinni:)
Pár kép az indulás előtt
Útban hazafelé már :)
Igen olvastam, hát a kutyáknak is meg a gazdiknak is lehetnek rosszabb napjai:)