Ceréket elfogadok, azonban csak igencsak igényes lapokkal jelentkezzetek, főleg állatos témában, blogok, sokcikkes lapok jöhetnek. Más egyebet is meghallgatok
Új cikk került fel a lapra, igen kimeritően akartam leirni a témát, remélem tetszik majd nektek is és találtok benne hasznos információkat is :)
Napjainkban sokat hallani ezt a kifejezést akik kutyát tartanak és esetleg nem birnak vele mert húz a kutya pórázon, vagy nem figyel oda a gazdijára. Ám de valóban arra van szükségünk, hogy falkavezérek legyünk? Nos a válasz megdöbbentő, de nem. Akkos most mégis mi a helyzet?
Sziasztok!
Ismét jelentkezem, mégpedig egyre sürübben fogok mostmár, legalábbis ezt tervezem.
Kölcsön gépem ismét van, igy tudtam rengeteg jó kutyás képet késziteni, párat meg is mutatok nektek ebből. Egyre jobb idő van, minden kutyabarátnak illő kihasználni, és a szabadban eltölteni a lehető legtöbb időt kutyusaikkal. Mi is ezt tesszük Jackie-vel, a nagy játékok mellett folyik a tanulás és a képzés, egyre bámulatosabb feladatokat tudunk végrehajtani közösen. Persze ennek alapkövetelménye az, hogy én rendelkezzek tudással, a kutyám részéről pedig a teljes figyelem. Pár napja most nem tanulunk annyira intenziven, inkább csak amolyan megfigyelő vagyok, nézem, hogy a kutyusum hogyan kommunikál más kutyákkal. Ezt legfőképp akkor látom, mikor az ifjú német juhásszal, Pherossal játszanak. Van amikor hivja játszani, de van hogy csak lefekszik a fűbe rágcsálni egy botot. Ha ilyenkor Pheros közeledik felé, akkor szájtátva rámorog és elzavarja.
Korábban az ilyesmiért leszidtam Jackie-t, de mostanában megváltoztak a dolgok, főleg hogy többet tudok a kutyák viselkedéséről. Amikor vicsorogva rászól Pherosra, lényegében azt közli vele, hogy Menj, innen, most nem érek rá. Pheros ezt 9 hetes fejjel meg is érti már. Az ilyen birtoklási vágyán is kicsit változtatni akarok Jackie-vel, de úgy vettem észre változik ő saját magától is. Van hogy a rágcsált botnak a végét Pherosnak adja és közösen rágcsálják.
Vagy a nagy morgások átváltanak egy közös játékba. Az ilyenek során mindkét kutyus tanul egymástól, Jackie finomabban játszik, miközben fegyelmezi Pherost, a kicsi meg megtanulna mikor mit szabad. Például ha éles tejfogaival ráharap Jackie fülére azért igencsak haragos tud lenni :)
De igaz ez az ember kezére is. Pherost a gazdija a falat szép elvételére tanitja jelenleg, a kezdeti pár vérzésig is eljutó sérüléstől eltekintve egyre finomabban rágcsál már.
Pár friss kép még a blogom végére:
Én, Jackie és Pheros
Pheros, immár mintkét füle felfelé áll:)
Benike, a bischon jellegű kis eb. Jackie-vel egyszer összemarakodtak, azonban azóta semmi nézeteltérés nincs közöttük, de persze ez még nem azt jelenti hogy barátok lennének. Ha találkozunk a gazdijával, összeszimatolnak, majd mennek tovább.
Egyik kedvenc ismerős: Picúr, a Jack russel jellegű kis szuka kutyus. Nagyon barátságos, szelid teremtés, de ha nagyobb labdát lát, ugatva kergeti azt. Igazi focista :D
Tegnapi sétánk alatt délelőtt találkoztunk egy félénk palotakutya jellegű keverékkel, szabadon volt és nyakörv nélkül. Na mondom szuper, messziről látva kan is volt, Jackie-vel meg pórázfegyelmet gyakoroltunk ezt jót fog tenni a gyakorlásnak. Szerencsére nem történt komolyabb probléma, laza maradt a póráz viszonylag. Egy ideig maradtunk is, mert a gazdija sehol sem volt. Pár perc mulva megjelent egy idős nénike, aki elkezdte kergetni a kutyáját. Elmosolyodtam ezen aztán mentem tovább.
Aztán esti sétánál megint egy gazdátlan ebbel hozott össze a sors, nyakörv nélkül, olyan westi jellegű kan volt, de fekete-fehér mintás. Szerencsére őt már ismertük, ő Fredi volt, a volt osztályfőnököm egyik kutyusa, csak elkóborolt. Jackie-vel egy picit össze is vesztek, de lecsillapitottam mindkét kutyát. Hogy melyik kezdte azt nem tudom, mindenesetre utána nem mertek egymással kötözködni, kerülték is egymást egy kicsit. Felhivtam a tanárnőt, kérdeztem nem hiányzik-e egy kutyusa, elmondta hogy igen, hiányzik, mondtam neki hogy Fredi velünk van, a fia el is jött érte és hazavitte, valamint megköszönték a segitséget. Egyébként csak pár utcával laknak feljebb, onnan jött el a kis szökevény :)
Egy nagyon érdekes és hasznos tanitással kapcsolatos módszert irok le a klikkereztetéshez. Érdemes legalább egyszer kipróbálni, habár ez egy türelemigényes feladat :)
Ehhez azonban szükség van arra, hogy a kutya tudja mi az a klikk, hogy össze kösse a klikk hangját a jutalomfalattal. (erről cikk hamarosan)
A lényeg: a kutyának sem vizuális (kézjel) sem pedig hangjellel nem szabad segiteni a feladatban, csupán a klikkerre és egy nagy adag finom jutalomfalatra van szükségünk, ezekkel kell segitenünk a kutyust. Itt a lényeg az önálló cselekvés kezdeményezésen van a hangsúly, ez a feladat alkalmas rá, hogy a kutyus tanulási képességeit is fejlesszük.
Kezdethez: Pár klikkeléssel keltsük fel a kutya érdeklődését, hogy tudja, most tanulni fogunk.
Tegyünk le egy kartondobozt a földre, egy akkorát, hogy a kutya négy lábbal is kényelmesen bele tudjon állni. Mikor a helyére rakjuk a dobozt azt a kutya láthatja is, majd hivjuk magunkhoz az ebet. Legyünk passzivak, ne nézzünk a szemébe se, kicsit sétálgathatunk, toporoghatunk is egy helyben. A kutya meg fogja unni, hogy nem kap több klikket, igy elsétál valamerre, megnézi magának a dobozt. Na ekkor KLIKK. Odaszalad hozzánk, jutalom. Megint semmi. Aztán megint odamegy a dobozhoz, meg is böki az orrával. KLIKK, megint jutalom. Ez persze egy lassabb folyamat, kell egy 3-4 klikk mire a kutyus megérti, a dobozért jár a klikk. Mi két este csináltuk ezt a gyakorlatot, eljutottunk odáig, hogy behozza nekem a dobozt, sőt ami viccesebb: mikor behozás helyett odamegy, megfordul és hátsó lábbal belerug :D Erről van videóm is, itt a blogban találjátok majd meg.
Hát ennyi lenne a formálás. Interneten is sok információt lehet találni róla, de nekem a legnagyobb segitséget Vámosi-Nagy Nóra KLIKK c. könyve adta ehhez, igy ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik fizikai és bármilyen erőszak mentesen, pozitiv megerősitéssel szeretnék tanitani kutyusaikat.
Annyi a téma amiről blogot tudnék irni, hogy nem is tudunk választani közölük :D
Azt azonban már fel tudom sorolni mik a további várt témák:
-Szocializáció kölyök kutyusosoknak
-Nyomkövetés, mantraling, vércsapa követés
-Fajta leirások (Német juhász, rotweiller, tacskó, német őzpinchser)
-Az eddig megtett út: Jackievel mennyi mindent értünk el eddig, a kutyasuli kezdetéig.
Persze a sorrend nem ez lesz, de majd meglátom hogyan hozom a cikkeket és a blogokat:)
Bele is vágok rögtön a közepébe. Jackie most nagyon rossz fát tett a tűzre, ezért büntetésben lesz egy darabig. Na de ez a fajta büntetést nem úgy kell felfogni, hogy szenved az állat, sokkal inkább úgy, hogy a kutyus megtanulja, hol a helye a családban lévő rangsorban, hogy mégis kitől függ, és kinek kell szót fogadnia, nem harmadik szólásra, vagy utána, hanem elsőre akár.
Na igy bemelegitő után vázolom is a problémát: a sok tüzelő szuka. Önmagában nem is ők a problémák, hanem Jackie viselkedése. Innen már nagyjából érthető is miről beszélek, de azért kifejteném bővebben is. Az nem probléma ha Jackie érzi a tüzelő szukákat és kicsit izgatottabb. Azonban ha találkozik eggyel, nem lehet levakarni sem róla. Tegnap azon az úton mentünk vissza fele haza a töltésen, ahol Szisziék is elmentek. Na most Sziszi tüzel. Jackie meg gondolt egyet és úgy volt vele megkeresi a nála ötször nagyobb barátnőjét. Szólhattam neki, nem jött vissza, igyhát elfutott. Legszivesebben utána mentem volna, azonban ez egy rendkivül hülye megoldás lett volna, igy a kutyának adtam volna igazat, miszerint ő a vezér őt kell követnem. Szerencsére olyan helyen voltunk, ahol autóút mégcsak a láthatáron sincs. Igy fogtam magam aztán leültem. Nem kellett várnom 5 percet sem, Jackie elszégyelve magát, visszakullogott hozzám, 2 méterre tőlem leült és nézett. Le lehetett olvasni az arcáról, hogy mit gondolt, mit érezhetett. Elment tőlem, aztán észrevette magát, hogy hol a gazdi? Emiatt kétségbe esett, és visszajött hozzám, várva a következő lépést. Ugyanis a közös séták, mint egy-egy közös akciók során, én vagyok az aki a döntéseket hozza, hogy hova és merre megyünk, nem pedig ő. Erre ő is ráébredt. Na erre a szituációra lehet mondani az egyik hires kutyás idézetet: ,,Nem a póráz teszi hűségessé a kutyát"
Persze én nagyon mérges voltam rá, de nem szidhattam le, hiszen akkor azt tudatositom benne, hogy amiért visszajött, hibát követett el. Nem úgy fogja fel, hogy azért kapta, mert elment. Mindig az adott pillanatban elkövetett csinyt kell megtorolni. Kerestem egy másik problémát séta közben, például azt hogy nem láb mellett jött hanem, beelőzőtt. Na ekkor szidtam le kegyetlenül, kiadva a kirohanása miatti dühömet. Azóta most laza pórázon jön a lábam mellé simulva, mégha másik kutya is jön, akkor is marad a helyén. Már csak elég annyit mondanom neki, hogy Hol a helyed?
Egyesek kegyetlennek találhatják, hogy igy leszidom a kutyusom, és hogy az meg hogy megalázkodik előttem, de ennek fontos célja van. Egyes fajtáknál, igy például a tacskóknál is erős szigort kell alkalmazni, ugyanis nagyon önfejűek, konokak tudnak lenni, mennek a saját fejük után, van önálló gondolkozásuk, külön egyéniségek. Persze ez nem általánositható, de Jackiere ez az állitás eléggé igaz. Ha aztmondom neki, szépen, lassan, hogy ülj, akkor nem teszi meg. Ellenben, röviden, tömören velősen és mély hangon mondom ugyanezt, rögtön leül, és figyel, lesi a klikket, lesi a további utasitásokat, megijedni nem ijed meg ettől. A fegyelmezés és a szigor tartása, nem egyenlő azzal hogy verni kell a kutyát, ezt jól jegyezze meg mindenki! Erre azért szokott szükség lenni, hogy a kutyával kellemesebb legyen az élet, a kutyus elismerje a gazdája vezető posztját.
A büntetés pedig a kötődés tréning és a póráztréning lesz. Kevesebbet hagyom póráz nélkül futkározni, bizonyitson, hogy jól viselkedik. A kötődéstréning pedig azt jelenti, hogy nem tálból kap enni, hanem kézből, a gazditól. Kimérem a napi 200 gramm tápot, összekeverve, száraz táp, felvágott, virsli karikák félbevágva, valamint sajt. Ezt az adagot az egész napra felosztva kapja meg, viselkedéstől függően, és hogy mennyire teljesit jól, ügyesen. Ez egy tükörmódszeres trükk, szerintem nagyon jó ötlet, idáig még nem csináltuk végig sose, pár nap után már nem volt szükség rá, de nagyon képes megváltoztatni pozitiv irányba a kutya és a gazdi kapcsolatát. Tükörmódszerről jutva még eszembe: májusban el is kezdjük a szegedi tüköriskolában az alapfokú tanfolyamot. Remélem változik a kapcsolatunk Jackie-vel és ezek a kis makacsságok, konokságok és csillapodnak. Összességében Jackie még mindig egy nagyon jól kezelhető kutya, de még sokat kell rajta faragni, éshát a történtek ellenére is nagyon szeretem ezt a kis hülyegyereket:)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Napjainkban sokat hallani ezt a kifejezést akik kutyát tartanak és esetleg nem birnak vele mert húz a kutya pórázon, vagy nem figyel oda a gazdijára. Ám de valóban arra van szükségünk, hogy falkavezérek legyünk? Nos a válasz megdöbbentő, de nem. Akkos most mégis mi a helyzet?
